A digitalizált Róma
2009 december 10. | Szerző: panyopanni |
Az ókori Róma szervezettsége minden várakozásunkat felülmúlhatja. A gyakori tűzesetek leküzdése céljából működött itt tűzoltóság, létezett állami posta, ami leginkább egy mai futárcéghez hasonlított. A rómaiak ismerték a padlófűtést, a gazdagabbak palotáiban vízöblítéses vécék üzemeltek. A módosabb rómaiak szívesen utaztak (már akkoriban léteztek útikönyvek, melyek ismertették a kedvelt úticélokat), kedvelték Egyiptomot és Görögországot. Kb. 100 ezer kilométer hosszú úthálózatot építettek ki, ezek közül leghíresebb a Rómát Capuával összekötő Via Appia volt, amely Appius konzulról kapta nevét. Boltíves viaduktjaik szakadékokat, völgyeket íveltek át. A császárság korában Róma lakóinak száma 1 millió körül mozgott.
Itt pedig álljon néhány adat. A császárkori Rómában volt:
423 szentély
11 fórum, mindegyikben megannyi igazgatási épület, vásárcsarnok, könyvtár, szökőkutak, szobrok
28 nyilvános könyvtár
2 cirkusz (legismertebb a Circus Maximus, amit folyamatosan bővítettek; a köztársaság korában 150 ezer, később 350 ezer nézőnek biztosított férőhelyet)
2 amfitheátrum (legismertebb az Amphitheatrum Flavium, hétköznapi nevén a Colosseum, befogadóképessége 90 ezer fő), ezekben zajlottak a híres-hírhedt gladiátorviadalok
3 színház
5 mesterséges tó, amelyen hajós csatákat lehetett megrendezni, a nép (és sokszor az uralkodók) nagy örömére. A leghatalmasabb “tengeri” csata Caliguláé volt, 100 hajóval és 19 ezer résztvevővel, akiknek többsége valóban meg is halt a csatában
144 nyilvános illemhely, lásd “A pénznek nincs szaga” c. bejegyzést
856 kisebb fürdő (a rómaiak nagy hangsúlyt fektettek a testi tisztaságra)
11 therma, ezek pazar kényelemmel, luxussal voltak megépítve, számos medencével, tornacsarnokkal, sétányokkal, szórakozási lehetőségekkel
35 diadalkapu
1800 palota, ezek falait freskók díszítették, padlózatuk márványból készült, kertjeiket szobrok ékesítették
45 ezer bérház, ezek 4-5 emeletesek voltak (rossz minőségű épületek, gyakran össze is dőltek)
csak pékműhelyből 200
És hogyan is nézett ki a város fénykorában? Megnézhetitek itt!

Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: